Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, az elmúlt egy évben a szeszes italok, a dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Jó hír, hogy mérséklődött az árak éves alapon mért emelkedésének üteme, hiszen a júliusi adat elmarad a júniusban mért 5,3 százalékos inflációtól.
Az árak azonban továbbra is emelkednek, egy hónap alatt 0,5 százalékkal nőttek.
A KSH inflációs adatgyűjtése 940 termékkör árát tartalmazza, termékkörönként legfeljebb 130 árat, illetve annak változását kísérik figyelemmel a statisztikusok. Ezzel a havi inflációs statisztikai adat mintegy nyolcvanezer feljegyzett árból tevődik össze.
A hivatalos adatok szerint egy év alatt 4,6 százalékkal nőttek az árak, miközben sokan azt érzékelik, hogy a boltban ennél többet fizetnek a szokásos bevásárlás során.
„Senki nem vesz minden hónapban új televíziót vagy személyautót, esetleg szenet, vagy sarkaltatja meg a cipőjét”
– nyilatkozta a Szabad Európának Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakértő által említett tételek benne vannak a KSH fogyasztói kosarában, amelyben az árváltozások mérése a termékek és szolgáltatások kiválasztott reprezentánsaiból állítottak össze.
„Legtöbbet a napi fogyasztási cikkekre költünk, élelmiszert vásárolunk, kiváltjuk a gyógyszert és tankolunk a kocsiba. Ezeknek a termékeknek az ára sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint a KSH által figyelt áruk és szolgáltatások összértéke, vagyis a hivatalos árindex”
– mondta Virovácz Péter. Az elemző szerint a napi fogyasztási cikkek befolyásolják az inflációs érzékelésünket, ezért gondoljuk azt, hogy sokkal drágább lett az élet, mint amit a hivatalos statisztika tükröz.
Egy év alatt az étolaj ára például 27,5, a margariné 8, a baromfihúsé 7,7 százalékkal emelkedett. A dohányáruk 18,1, a szobabútorok 10,7, az új személygépkocsik 7,5 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok 19,8, a lakásjavító és -karbantartó cikkek 11,9 százalékkal kerültek többe, mint tavaly júliusban. Ez mind magasabb szám, mint az átlagos inflációt jelző index 4,6 százalékos értéke.
Hiába frissíti minden évben a KSH a termékkörök listáját, a mai napig méri az olyan áruk árváltozását is, mint a hifi-torony CD-lejátszóval, kisszótár (papír vagy karton kötésben), az írható DVD-lemez, vagy a kihajtogatható turistatérkép. Miközben az androidos okostelefonok közül már két típus is felfért a listára, az iPhone-ok árváltozását 2021-ben sem figyeli a statisztikai hivatal. A KSH adatgyűjtése mindezek ellenére igen széleskörű, a lecsókolbásztól a műanyag furulyáig, a 8 éves Opel Astrától a tapétáig terjed.
Virovácz szerint annak ellenére, hogy a július enyhülést hozott az inflációs mutatóban, az továbbra is jelentősen felülmúlja az MNB júniusban publikált előrejelzési sávjának tetejét is (4,3 százalék). Ennek következtében aligha lehet kétséges, hogy a mai inflációs adat nem hoz érdemi változást a monetáris politika irányultságában.
„Ennek fényében az augusztusi kamatdöntő ülésen újabb 30 bázispontos kamatemelésre van kilátás, amivel mind az alapkamat, mind pedig az egyhetes betéti kamat mértéke 1,5 százalékra emelkedne”
– közölte az elemző.
A teljes cikket elolvashatja a Szabad Európa oldalán
